A XXI. század iskolájában egyre többször szükségünk van arra, hogy átértékeljük módszertani tudásunkat, módszertani gazdagságunkat. A XXI. század gyermekei, a megnövekedett szülői elvárások megkövetelik az új módszerek - a régi, jól beváltak leporlása mellett - alkalmazását.

Egy iskola akkor versenyképes az „oktatás piacán”, ha valami többet tud adni, újat tud mutatni más oktatási intézményhez képest.

Egy innovatív szemléletű iskolában kiemelten fontos, hogy a pedagógusok módszertani eszköztára folyamatosan bővüljön, megújuljon. Ennek érdekében szükség van egymás munkájának megismerésére, a kölcsönös hospitálási lehetőségekre, szakmai délutánok szervezésére, a belső továbbképzésekre, új módszerek elsajátítására és alkalmazására, módszertani dokumentumtár létrehozására digitális felületen, illetve - lehetőség szerint - szakmai konferenciákon való részvételre.

Új pedagógiai koncepció igénye

Szükséges a pedagógiai szemlélet újragondolása, hiszen ebben az iskolában különösen szükséges egy új pedagógiai koncepció megalkotása és megvalósítása.

­Minden gyermek veleszületett adottsága révén ösztönösen törekszik a világ megismerésére, intenzív cselekvési vágy él benne. Saját tevékenysége alapján közvetlen tapasztalatokat szerez, kialakulnak és fejlődnek képességei, készségei, gondolkodása, fogalmai. Csak saját tapasztalatai alapján szerezhet az ember igazi tudást (a saját tapasztalás útján szerzett ismeretek kb.  90%-a rögződik, míg az olvasottaknak csak kb. 10 %-a).

Tehát a tanulás különböző jártasságok, készségek kialakulása, mely célszerű tevékenységeken, cselekvéseken keresztül valósul meg, ezért minden gyerek számára meg kell engedni a szabad felfedezés örömét, és a problémák önálló megoldását.

Minden gyermek életében vannak fogékony periódusok. A fejlődés ún. szenzibilis fázisok - intenzív, irreverzibilis időszakok - során valósul meg. Az intenzív érdeklődés hatására a gyermek a tudást különösebb erőfeszítés nélkül szívja magába, ha a megfelelő cselekvést a megfelelő időben biztosítjuk.

Egy új pedagógiai rendszer kidolgozásakor a gyermek alapos megismeréséből, megfigyeléséből indulhatunk ki, melynek nevelési céljai között a szabadságra, önállóságra, önművelődésre nevelés szerepel azáltal, hogy a gyermek fejlettségi szintjére és a felfedezés örömére építünk. A tanulói tevékenységhez nyújtott optimális segítségnyújtást adjuk meg, a fejlődés feltételeit biztosítjuk, hogy amire képes a gyermek, azt önállóan is elvégezhesse: "Segíts nekem, hogy egyedül dolgozhassak!" A kibontakozó tevékenységek célja, hogy a gyermeket saját fáradozásai útján segítse hozzá az egyre nagyobb mértékű önállósághoz és tökéletesedéshez.

Digitális pedagógia alkalmazása

Tantestületünk pedagógusainak túlnyomó többsége a digitális pedagógia elkötelezettjei, ezért hisszük és valljuk, hogy új módszertan kidolgozása és alkalmazása mindenképpen előny, mivel így a pedagógusoknak is lehetőségük nyílik színesebbé tenni addigi megszokott munkájukat, másrészt segít elkerülni a kiégést, a „fásultság érzésének” kialakulását.

Az oktatás történetében kiemelkedő szerepe van a számítógép és az internet megjelenésének. Az információs és kommunikációs technika rohamos fejlődése megkövetelte az IKT eszközök beépítését és alkalmazását az oktatás módszertanába, ezzel is segítve a tanulás folyamatát. Tapasztalatunk szerint a digitális oktatás, az elektronikus tanulás alkalmazása hatékony, az IKT eszközök használata már önmagában is motiváló hatású a diákok számára.

Az oktatás akkor tölti be társadalmi feladatát, ha arra készíti fel a diákokat, hogy a világ folyamatosan változik, és ezért nem támaszkodhatnak csak a korábban megtanult információkra, hanem sokkal inkább arra a képességre, hogy képesek legyenek újabb és újabb tudást felfedezni és alkalmazni. Tudjuk, hogy a digitális kompetencia a logikus és kritikus gondolkodáshoz, a magas szintű információkezelési készségekhez és a fejlett kommunikációs készségekhez kapcsolódik, ezért a digitális pedagógia legfontosabb eleme a digitális módszertant alkalmazó pedagógus, aki nem kész válaszokat ad, amit a diákok problémákra alkalmazhatnak, hanem olyan szemléletet, amellyel a diákok újra és újra képesek lesznek válaszokat találni.

A DEA.KIT módszertan bevezetése az iskolánkban

A 2006-óta, aktívan működő Digitális Esélyegyenlőség Alapítvány (DEA) célja, hogy fejlesztésekkel, segítő, közvetítő szolgáltatásokkal támogatni mindazokat, akiket hiányos informatikai ismeretei gátolnak a boldogulásban. Mivel az infokommunikációs tudás nem ragadható ki az egyéb gondolkodási, problémamegoldási, illetve tanulási és szociális kontextusból, projektjei a kezdetektől komplex módon szolgálják a felzárkóztatást.

A „DEA.KIT – Komplex Informatikai Támogatás” elnevezésű módszertani program elsődleges célja, az erre fogékony pedagógusokból álló oktatóközösségek tantárgyfüggetlen felkészítése az általunk preferált, személyre szabott oktatási gyakorlat megvalósítására.

Ahhoz, hogy tanulói oldalról egy ilyen komplex minőségi projektkivitelezés, majd ezt követően egy objektív értékelés megvalósulhasson, a tanároknak meg kell kapniuk a szükséges oktatásmódszertani segítséget, valamint egy olyan oktatási intézmény pedagógus csapatának tagjaként kell dolgozniuk, mely pedagógiai programja alapvető alkotóelemként tekint a DEA.KIT módszertani alapvetéseire és gyakorlati alkalmazására.

Számítógépes problémamegoldási megközelítés

Napjainkra a szoftvergyártó cégek felhasználóbarát szlogenjei, valamint a digitális eszközök szintén felhasználóbarát felületei azt a tévhitet erősítik, hogy ezen hardver és szoftver eszközök alkalmazásához nincs szükség háttérismeretre, elegendő a használat. Ezek a felületkezelési megközelítések vezetnek a társadalom minden szintjén tapasztalható hibás, hibákat eredményező számítógépes viselkedéshez és sajnos, annak elfogadáshoz. A digitális felhasználói generációkat tovább bővíthetjük az A-generációval (analfabéta-generáció), akik kizárólagosan a felülethasználatre koncentrálnak, ignorálva a digitális eszközök mögött meghúzódó számítógépet, azok logikáját, összetettségét és korlátait.

Ezzel a gyakorlattal kívánunk szakítani, amikor a DEA.KIT módszertani megközelítést alkalmazzuk. A megközelítés lényege, hogy olyan problémamegoldási módszereket és stratégiákat tanítunk, amelyekkel lényegesen hatékonyabban fejleszthető a tanulók és felhasználók számítógépes gondolkodása, mint a felületi módszerekkel.

• Alapkészségekre koncentrálunk, szemben az egyes felületek specialitásaival.
• Kiemelt figyelmet fordítunk az informatikán belüli és a különböző tantárgyak és tudományterületek közötti tudástranszferelemek használatára, valamint a transzferhatás felerősítésére.
• Autentikus, a tanulók érdeklődési körének, életkorának, háttérismereteinek, felkészültségének megfelelő tartalmakat használunk a feladatmegoldások során.
• Feladatokat oldunk meg és nem a felületeken bolyongunk.
• A feladatokat a koncepcióalapú problémamegoldási megközelítéssel oldjuk meg, amely főbb lépései: elemzés ® terv készítés (algoritmus) ® megoldás ® diszkusszió és hibajavítás.
• Sémaépítésre törekszünk, amely nagyban segíti a gyors és megbízható problémamegoldást.
• A problémamegoldás során a coaching módszert használjuk, amely során tanári irányítással olyan apró részletekre bontják a gyerekek a feladatot, amely már megfelel a tudásszintjüknek. A módszer sajátossága a kérdésekkel irányítás, valamint a rövid kérdések szabatos válaszok megfogalmazása, amely erősíti a tanulók önbizalmát, helyes terminológia használatát és rendszerben történő gondolkodási képességeit.
• A problémamegoldás során nem kizárólagosan digitális eszközöket használunk, hanem bármilyen olyan megoldást, ami segíti a megértést, a sémaépítést, a számítógépes rendszer, mint fogalom kialakítását.
  • A segédeszközök egyik nagy csoportját az unplugged eszközök alkotják, amelyek kézzel fogható eszközök. Ezek többségét a gyerekek készítik, majd felhasználják a feladat megoldásához, valamint az ismétlésekhez. A tanulói eszközök mellé kidolgoztunk nagyméretű unplugged eszközöket is, amelyek alkalmasak szerepjátékok eljátszására, valamint a tanári szemléltetésre.
  • A megértést támogató segédeszközök másik csoportjába a szemi-unplugged eszközök tartoznak. Ebbe a kategóriába azokat a digitális eszközöket soroljuk, amelyek, az unplugged eszközökhöz hasonlóan, elvezetik a gyerekeket a feladat elemzéséhez, az algoritmus megértéséhez és megépítéséhez, az eredmények helyességének ellenőrzéséhez. A szemi-unplugged eszközök digitális, de nem a feladat megoldásához szükséges eszközök. A szemi-unplugged eszközök használata lehetővé tesz az autentikus források kizárólagos használatát, az internetes tartalmak keresését, digitális tartalmak kritikus elemzését, oktatószoftverek és debugging eszközök használatát stb.
• Programozási és algoritmizálási készségek és ismeretek fejlesztése nem-tradicionális programozási környezetekben.
  • Funkcionális programozás táblázatkezelői környezetben.
  • Szintaktikai és szemantikai hibák keresése szöveges dokumentumokban (szövegszerkesztői környezet, prezentáció, weblapok)
  • Tipográfiai ismeretek tanítása annak érdekében, hogy az elkészült produktum, annak jellegétől függetlenül, a lehető leginkább kiszolgálja a célközönséget.
  • Problémaorientált és tudástranszferalapú adatkezelés és adatfeldolgozás.

A DEA.KIT módszer, annak sajátosságai alapján, alkalmas a megfelelő tartalmakra építve, tanári irányítás mellett, a tanulói háttérismereteket, készségeket, képességeket maximálisan kihasználva a számítógépes gondolkodás, mint alapkészség tantárgyfüggetlen fejlesztésére.

Pedagógiai-módszertani alapvetésünk

DEA.KIT a művészeti támogatással kiegészülve támogassa az erre fogékony pedagógusokból álló oktatóközösségek tantárgyfüggetlen felkészítését az általunk preferált ATPCK (Artistic Technological Pedagogical Content Knowledge) valamennyi aspektusát figyelembe venni képes, személyre szabott oktatási gyakorlat megvalósításában.

A programunk alapját adó megközelítés több szempontból is előnyös a széleskörben elterjedt, hagyományos módszerekkel szemben:

• a tanulók számítógépes gondolkodásának, mint 4. alapkészségnek a fejlesztése során már iskolai körülmények között is szakít a dekontextualizált, értelmetlen, csak a digitális eszközök (hardver és szoftver is beleértve), illetve azok felületeinek tanítási gyakorlatával. Ebben a szerepkörben a tantárgyi tartalmak rendkívül fontos szerepet töltenek be. A tanulók az érdeklődési körüknek megfelelő témákat dolgoznak fel, amely produktumok meg kell feleljenek az érintett tudományterületi tartalmaknak is. Ez annyit jelent, hogy a projekt outputokat tartalmi, formai és digitális szempontokat is figyelembe véve kell értékelni.
• a kreativitás, a komplex, naprakész kulturális látásmód fejlesztéséhez – az oktatás kezdeti fázisában is fontos - képzőművészeti nevelést a képzés egészét, horizontálisan „átszövő” tevékenységként kezeli. A témaválasztás és a képzési tematika kialakítása a tanulók egyéni sajátosságaira építve történik. A tanítás folyamatának dinamikájában központi szerepe van a tanulók igényeihez, fejlődésük üteméhez, személyiségük alakulásához igazodó pedagógusi önkorrekciónak is. Az oktatás egyik fontos célja az is, hogy segítse a mindennapokban a tanulókra „zúduló” képi hatások feldolgozását, a vizuális analfabetizmus elkerülését. Az oktatás bevonja a tanulók által használt digitális eszközöket az órai munkába, így azok a művészeti órákon a kortárs kulturális térben való tájékozódás eszközévé válnak, segítve a körülöttünk lévő vizuális jelenségek képnyelvi értelmezését, valamint a digitális tartalmak új kontextusba helyezését.

Ahhoz azonban, hogy tanulói oldalról egy ilyen komplex minőségi projektkivitelezés, majd ezt követően egy objektív értékelés megvalósulhasson, a tanároknak szükséges ismerniük – pedagógiai tevékenységük során pedig figyelembe kell venniük – az ATPCK valamennyi aspektusát és meg kell kapniuk a szükséges oktatásmódszertani segítséget is.

Számítógépes gondolkodás fejlesztése

Ahhoz, hogy a tanulók számítógépes gondolkodásának fejlesztése tantárgytól függetlenül hatékony legyen, mindenképpen szükséges a pedagógusok számítógépes gondolkodásának fejlesztése. A számítógépes gondolkodás fejlesztése a számítógépes problémamegoldásra irányul. Olyan módszertani támogatást és megközelítést ajánlunk a tanároknak, amelyek szakítanak a széleskörben elterjedt felületkezelési megközelítésekkel. A felületkezelési módszerek helyett valós problémákon alapuló, a tantárgyközi kapcsolatok előnyeit kihasználó megközelítéseket kínálunk, amelyek egyik alappillére a sémaépítés, és a megépített sémákon alapuló lassú gondolkodás, ami maximálisan megköveteli a tanulói kreativitást.

A DEA és a Budapest VIII. Kerületi Németh László Általános Iskola hosszú távú szakmai együttműködésében, az iskola a DEA.KIT módszertan bázisiskolájaként elsőként vezette be a módszertant intézményi szinten a 2021/2022-es tanévtől.

Ehhez a DEA folyamatos támogatást nyújt az intézmény pedagógusai számára a korábban kidolgozott, az aktuális igények szerint rugalmasan alakítható (akkreditált) pedagógus-képzései keretében, valamint folyamatos mentorálási tevékenységekkel és szakmai műhely működtetésével.

Kapcsolódás a Telenor HiperSuli Programhoz

A DEA, a Telenor és a Debreceni Egyetem együttműködésben megvalósuló pilot projekt keretében a HiperSuli iskolák közül 20 pedagógus vehetett részt térítésmentesen a DEA által szervezett DEA.KIT (Komplex Informatikai Támogatás), mentorálással támogatott 2 x 30 órás akkreditált pedagógus-továbbképzésén.

Iskolánk, mint módszertan bázisintézménye ennek a képzéssorozatnak a keretében már 2021. júniusban lehetőséget kapott a módszertan megismerésére, valamint hat pedagógusunk végezte el sikeresen a képzést. A DEA jóvoltából iskolánkból egy pedagógus élhetett azzal a lehetőséggel is, hogy a Debreceni Egyetem Információs és Kommunikációs Technológiák címmel – első alkalommal 2021. tavaszán – meghirdetett szakirányú továbbképzésén részt vehessen.

Radics Izabella
digitális pedagógiáért felelős
igazgatóhelyettes